A leggyakoribb vállalkozói félelmek
Vállalkozást indítani nagy döntés és kockázatokkal jár – pénzügyi értelemben és persze az önbizalomra, önbecsülésre is hatással van. Mert mi lesz, ha mégsem sikerül…; mit fognak szólni, ha…; hogyan fogom megoldani, hogy…
Természetes, hogy vannak kétségeid. Sőt, ezek segíthetnek abban, hogy átgondold az esetleges forgatókönyveket és gondosan megtervezd a folyamataidat. De nem szabad hagynod, hogy ezek elhatalmasodjanak rajtad és végül – egy talán nem is valós aggodalom miatt – ne kezdj bele a megvalósításba.
Mindjárt mutatom, mik azok a félelmek, amiket a legtöbbször hallok a vállalkozótársaimtól és ezek közül, mik azok, amikkel én is küzdöttem – néha még küzdök a mai napig is.
De előbb nézzünk kicsit a félelmek mögé!
Aggódni, agyalni valamin nem feltétlenül rossz dolog. Sőt, vihet a megoldás felé; átgondolt, akár kreatív válaszokat adhat egy problémára. A gond akkor van, ha ellehetetlenít, olyan szintű fusztrációvá alakul, amit már nem tudsz kezelni, ráadásul sok esetben semmi valóságalapja nincs.
A lényeg tehát a szemléletmódon van. A félelem elriaszthat, elveheti a kedved a terveidtől, inkább hagyod őket a fenébe, maradsz a jól ismert úton… Vagy fejlődési lehetőségként tekintesz rá: ezt (is) megoldom, ebből (is) fejlődhetek!
Félre ne érts, nem kezdek most itt motivációs előadásba. Viszont a saját bőrömön tapasztaltam meg, mennyit veszíthettem volna, ha nincs bátorságom új dolgokba kezdeni és a félelmeim határozzák meg a céljaimat.
Mondok egy példát.
Néhány éve még rettenetesen izgultam, ha emberek előtt kellett beszélnem. Ahhoz viszont, hogy azt csináljam, amit szeretek, az kellett, hogy leküzdjem a lámpalázam és merjek határozottan, magabiztosan, pozitív kisugárzással megjelenni. Nem többszázas közönségről beszélek, hanem akár egy ügyféltárgyalásról, webinárium felkonfelárásáról vagy egy megbeszélés vezetéséről.
Vagyis ezek a szituációk kezdetben megterhelők voltak, nem éreztem magam komfortosan bennük, viszont idővel nőtt az önbizalmam és elkezdtem élvezni ezeket a helyzeteket. Nem arról van szó, hogy nem izgulok egy-egy ilyen esemény előtt, de ez az izgalom ma már inkább pozitív, mintsem szorongató.
Nem beszélve arról, hogy ez természetesen a privát életemre is hatással van/volt, hiszen „itt” is határozottabb lettem.
Vagyis én azt tanácsolom, “lökd” magad minél több ilyen kihívást jelentő szituációba, mert ettől fogsz fejlődni. Nekem van erre egy technikám, amit már évek óta használok, ha nagy döntés vagy számomra ijesztő helyzet előtt állok.
Végiggondolom a “mi lesz, ha” forgatókönyveket – negatív és pozitív értelemben is. Utána mérlegelem, hogy melyik az “erősebb”, a különböző verzióknak milyen hatása lenne az életemre. Amikor a vállalkozás indítás előtt álltam, ez leegyszerűsítve így nézett ki:
Mi lesz, ha nem fog sikerülni?
Más irányt kell keresnem; maradok munkavállaló; kárba veszett némi időm, amit a felkészüléssel töltöttem; kárba veszett néhány 10 ezer forint, amit az indulásra költöttem; csalódott leszek.
Mi lesz, ha sikerül?
Azt fogom csinálni, ami feltölt, fejleszthetem magam, a saját időbeosztásom szerint élhetek, bárhonnan dolgozhatok, büszke leszek magamra.
Tulajdonképpen rájöttem, hogy nem veszíthetek sokat, de annál többet nyerhetek, ha kilépek a komfortzónámból és szembemegyek a félelmeimmel.
Na de lássuk, mik ezek a leggyakoribb félelmek és hogyan küzdd le őket!
Mi van, ha nem tudok megélni ebből?
Ez egy nagyon “hasznos” félelem, mert arra sarkall, hogy tudatosan átgondold a pénzügyi helyzeted. Anélkül belekezdeni egy vállalkozásba vagy felmondani a munkahelyeden, hogy ne készítenél pénzügyi tervet, vagy ne számolnád át, milyen befektetésekre van szükséged az induláshoz, mennyiből tudnál megélni, mennyi kell az adókra stb. felelőtlenség lenne. De tudatos tervezéssel enyhíteni tudsz ezen a szorongáson.
Gondold végig, hogy jelenleg rendelkezel-e elég tudással ahhoz, hogy megválaszold ezeket a kérdéseket! Beszéltél már könyvelővel, adótanácsadóval? Átszámoltad már a felmerülő állandó és ad hoc kiadásaidat? Hogy mennyi bevételre van szükséged? Mielőtt teret engednél ennek a félelemnek, számolj, tervezz, konzultálj szakértővel!
Mi van, ha nem lesznek ügyfeleim?
Szerintem nincs olyan vállalkozó, akiben akár csak egy pillanatra nem merülne ez fel… Szüksége van erre a piacnak? Már mások is csinálják, akkor én minek kezdjek neki? Mi van, ha nem is jó ötlet?
Ismerős valamelyik?
Hidd el, ez a félelem is nagyon hasznos. Arra ösztönöz, hogy átgondold, hogy ki a célcsoportod: pontosan kinek, milyen szolgáltatást szeretnél nyújtani, milyen problémájukra adsz választ, mi különböztet meg Téged a versenytársaidtól.
Az, hogy már mások is működnek a területen, ne riasszon el. A szakterületükön kiváló szakemberekre mindig szüksége van a piacnak. Ráadásul egy jól működő üzleti kapcsolathoz kell a vállalkozói kémia is, a közös nyelv, a szimpátia. Mindenki megtalálhatja azt a partnert, akivel ez jól működik.
Vállalkozhatok a teljes munkaidős állásom mellett?
Anyagi szempontok miatt sokan a meglévő állásuk mellett kezdenek vállalkozni és ilyenkor gyakran felmerül a kérdés, hogy egyáltalán megtehetik-e ezt, kell-e erről tudnia a munkáltatójuknak. Erre HR szakemberként tudok válaszolni.
A válasz a munkaszerződésedben van: van-e arra vonatkozóan kikötés, hogy nem lehet másodállást vállalnod; esetleg lehet, de az nem lehet versenytársnál; vagy lehet, de tájékoztatási kötelezettséged van a munkaadód felé? Az utóbbi a leggyakoribb és akkor is érdemes ezzel élni, ha egyáltalán nem utal másodállásra a szerződésed. Fontos, hogy a tájékoztatás írásban is történjen meg, adok is erre egy rövid e-mailes példát:
Tárgy: Munkaidőn kívüli tevékenység
Szia Máté!
Ahogy tegnap egyeztettünk, szeretnék munkaidőn kívül dolgozni, adminisztratív, HR, munkaügyi tevékenységről van szó, ami az XY cég tevékenységi körén kívül esik, a cég érdekeit nem sérti, jogos gazdasági érdekeit, a munkaviszony célját nem veszélyezteti.
Köszönöm!
Tündi
Hogyan találjam meg a munka-magánélet egyensúlyt?
Bevallom, ez nekem a mai napig nagyon nehéz. Nálam nem is igazán előzetes félelemről van szó, hanem hajlamos vagyok túlvállalni magam, mert szeretem, amit csinálok. Viszont szükség van a határ meghúzására, nem mehet a munka a magánélet vagy az egészség rovására.
Elmondom, én hogy csinálom és hazudnék, ha azt mondanám, mindig sikerül betartani, de nagyon igyekszem, mert amikor hagyom pihenni az agyam, akkor sokkal kreatívabb, terhelhetőbb és produktívabb vagyok.
Régen az e-mailezés megnyitásával kezdtem a napot, szinte még az ágyból se keltem ki. Ma már szigorúan csak akkor kapcsolom be a netet a telefonomon, ha megvagyok a reggeli szokásaimmal: nyugodtan megreggelizek, kávézok, felöltözök és csak ezután jöhetnek az e-mailek.
Sokkal összeszedettebbek, nyugodtabbak így a reggeleim és ez az egész napomra hatással van.
Este 6 után is igyekszem nem megnyitni az e-maileket, mert akkor egész éjszaka azon kattog az agyam, mit fogok válaszolni, hogy illesztem be a feladatot a napirendbembe stb.
Illetve próbálok minden héten legalább 1 olyan napot beiktatni, amikor egyáltalán nem dolgozom, ez általában a vasárnap.
Nyilván ezt mindenkinek magának kell kialakítania, de tudatossággal nem lehetetlen!
Alkalmas vagyok arra, hogy vállalkozó legyek?
Sokakban felmerül a kérdés, amikor vállalkozás indításán gondolkoznak, hogy alkalmasak-e a vállalkozói létre. Nem túl bizonytalan, kiszámíthatatlan választás-e.
Nyilván más, mint munkavállalóként dolgozni, de mindennek megvan az előnye és a hátránya is. Érthető az ezzel kapcsolatos félelem. Az is igaz, hogy nem lehet mindenkiből vállalkozó és ez nem is gond.
Mérlegelni kell, átnézni a lehetőségeidet, hogy mit nyerhetsz azzal, ha megpróbálod, és mit veszíthetsz, ha nem.
Tény: vállalkozónak lenni rengeteg rugalmasságot, önállóságot és türelmet igényel és senki nem döntheti el helyetted, hogy belekezdj vagy sem.
Ha szeretnél még beszélgetni a témáról, írj e-mailt, szívesen meghallgatlak, elmondom a tapasztalataimat egy (online) kávé mellett: tinka.tunde@vallalkozasodert.hu